I. A békeidõ (1979-2005)

A Planetárium 1977-re épült fel a Népligetben, a csillagászati ismeretek terjesztésére. 1979-tõl fénymûvészeti kísérleteket, majd multimédia fényszínházi elõadásokat, a mûvészeti ismeretterjesztés új formáit megteremtõ programokat mutatott be a különféle konstrukcióban mûködõ Multimédia Stúdió (MMS) szervezésében.

A Planetárium, mint önálló intézmény mûködött, Ponori Thewrewk Aurél, majd dr. Horváth András igazgatása mellett.

A Planetárium és a LézerSzínház közös idõbeosztást alakított ki: a hét minden napján munkaidõben a csillagászati, esténként a multimédia elõadásokat tartották az ott található, illetve az MMS által fejlesztett berendezések közös használatával. Az együttmûködés kiterjedt több más, szakmai és mûködtetési kérdésre is.

A Planetárium igazgatójával közösen kerültek meghatározásra (a tapasztalatok figyelembe vételével) azok a fix idõpontok, melyek a minden évben szükséges karbantartási, felújítási munkák miatti (mûsor)szüneteket jelentették.

A LézerSzínház multimédia (sokmûfajú/sokeszközû) elõadásai miatt kötve van a Planetárium kupolájához, hasonló adottságú elõadóterem híján máshol ez a tevékenység nem végezhetõ. Ez Európa - mindmáig - egyetlen állandó fényszínháza. Azáltal, hogy az elõadások nem igénylik a magyar nyelv ismeretét, bárki számára élményt nyújtanak. Ezért több mint 15 éve a legnagyobb nyugat-európai utazási irodák nemzetközi katalógusaikban is - garantált budapesti programként - meghirdetésre kerülnek a LézerSzínház elõadásai, amelyek adatait (idõpontok, árak) egy-másfél évvel korábban kell megadni.

A Planetárium épületének üzemeltetése költségeit megosztotta egymás között a két intézmény, s ezt negyedévente, kibocsátott számlák ellenében fizette meg a MMS..

Minden megállapodást - történjen az írásban vagy szóban - a Planetárium mindenkori igazgatója és a LézerSzínház vezetõje kötötte, ebbe harmadik személy be nem vonódott se félként, se jóváhagyóként.
Mindez - Magyarországon talán egyedülálló módon - 25 évig harmonikusan mûködött.

II. A háború (2005-tõl napjainkig)

2005. március elején jutott a tudomásunkra, hogy a TIT Szövetségnek bármilyen köze van a Planetáriumhoz, mivel elõzmény nélkül, a legutóbb 1995-ben írásba foglalt Együttmûködési és közös üzemeltetési szerzõdést felmondó levelet kaptunk ügyvédjüktõl.

Ezt követõen próbáltunk mindenféle megoldást találni a rendezésre, egy per elkerülésére, melyek a TIT Szövetség igazgatójának teljes elzárkózása miatt eredményre nem vezettek. Ezért kénytelenek voltunk a Fõvárosi Bírósághoz keresetet benyújtani.

A per elõtt, majd a per során próbáltuk feltárni, mire alapíthatja a TIT Szövetség a Planetáriummal kapcsolatos jogosultságát?

Ekkor derült ki: a társadalmi szervezetek kezelõi jogának megszüntetésérõl szóló 1990. évi LXX. törvény adta lehetõséggel élve - annak ellenére, hogy sem kezelõje, sem használója, sem fenntartója nem volt a Planetáriumnak - igényt jelentett be, és az általa megadott valótlan adatok alapján a KVI elõbb ingyenes használati szerzõdést kötött vele, majd a Planetárium épületének 81/100-ad részére tulajdonjog ingyenes átruházási szerzõdés kötésére is sor került 1998-ban a társadalmi szervezetek által használt állami tulajdonú ingatlanok jogi helyzetének rendezésérõl szóló 1997. évi CXLII. törvény alapján. Késõbb, 2000-ben a Planetárium 19/100-ad részére ismét ingyenes használati szerzõdés jött létre köztük.

Tekintettel arra, hogy ezek a szerzõdések törvénybe ütközõek, a Bíróság elsõfokú ítéletében megállapította ezek semmisségét és a TIT Szövetség tulajdonjog bejegyzése iránti földhivatali kérelmének széljegye földhivatali törlését rendelte el. E mellett megállapította a felmondás érvénytelenségét is.

Tény, hogy 1990-ben, amikor a LXX törvény hatályba lépett, nem a TIT Szövetség, hanem a Budapesti Tudományos Ismeretterjesztõ Társulat (késõbbi nevén: Kossuth Klub) égisze alatt mûködött mind a Planetárium, mind az Uránia Csillagvizsgáló is - a TIT Szövetség ennek ellenére lépett fel igényeivel. (Az Uránia esetében a tulajdonjoga bejegyzésre is került.)

Amennyiben a TIT Szövetség a KVI elõtt nem hallgatta volna el Multimédia/LézerSzínház planetáriumi létét, a Multimédiának a törvényi rendelkezések szerint önálló szerzõdést kellett volna felajánlania a KVI-nek. Ha pedig elõlünk nem hallgatta volna el igény-bejelentését, akkor mi a Kincstárral közvetlenül kapcsolatba léphettünk volna!
Tekintettel arra, hogy a tulajdonjog a bejegyzéssel jön létre, márpedig a TIT tulajdonjoga bejegyzésre nem került, így jelenleg is az Állam tulajdonában és a KVI - ma már a Magyar Nemzeti Vagyonkezelõ Zrt - kezelésében van az ingatlan.

III. Együttélés problémái (2005-tõl napjainkig)

A per alatt a LézerSzínház mûködését minden módon igyekeztek ellehetetleníteni.

A teljesség igénye nélkül ezekrõl csak néhány komolyabb konfliktust említünk:

• 2006. nyarán a szokásos karbantartási idõszak helyett az idegenforgalmi fõidény közepén akarták mûsor-szünetre kényszeríteni a LézerSzínházat felújítás ürügyén. Többek között az áram lekapcsolásával próbálkoztak, amelyet akkor az ELMÜ megakadályozott.
• 2006. november 30.-án a LézerSzínház elõre meghirdetett esti elõadása megtartását azzal akadályozták meg, hogy üzleti célra bérbe adták a Kupolát és két biztonsági szolgálat gondoskodott arról, hogy a külföldrõl és vidékrõl érkezett csoportos látogatóink ne juthassanak be az épületbe.
• 2007. novemberében a víz-szolgáltatásról kapcsoltak le minket, ettõl remélték elõadásaink elmaradását, mivel addig vízhûtésû lézereket használtunk. Nem engedtek önálló vízmérõt kialakítani.
  Hivatkozásuk a drága vízdíjra nevetséges ürügy volt: egy-egy elõadás víz-szükséglete 1,8 m3 (796.-Ft), negyedévente összesen 31.187.-Ft, de továbbra sem nyújtottak be számlát a költségtérítésrõl (amely letétben volt/van). (Ezt a helyzetet úgy oldottuk meg, hogy léghûtéses lézerre tértünk át: elõször egy hónapra 499.000.-Ft-ért béreltünk, majd pedig 5,4 Millió Forintért vásároltunk lézereket.) Ez a próbálkozásuk sem járt az elõadások ellehetetlenítésével, de komoly károkat okozott.
• 2008. szeptember 10-én az elektromos energia elzárására hivatkozva egy megerõsített biztonsági szolgálat közremûködésével lezárták az épületet.

  A LézerSzínház meghirdetett elõadásait 28 év után elõször nem tudta/tudja megtartani. Iskolai osztálykirándulások csoportjai, a külföldi és a hazai utazási irodák által már hónapokkal korábban szervezett kül- és belföldi nézõk, a sajtóból, a programmagazinokból és a fõvárosban kihelyezett plakátokból tájékozódók estérõl estére értetlenül állnak a zárt ajtók elõtt.

A költségtérítés kérdése:

Mint az elsõ részben jeleztük, a megállapodott költségtérítést számla ellenében tudjuk kifizetni. 2005. szeptemberétõl azonban nem nyújtottak be számlát, ezért attól kezdve ügyvédi letétbe helyezzük az aktuális térítést, mely 2008. második negyedév lezártával 6.375.000.-Ft-ot jelent.

Az elsõfokú ítélet után, 2008. júliusában a TIT jogi képviselõjétõl egyszer csak kaptunk egy számlát 11.354.737.-Ft-ról, melyet kénytelenek voltunk visszaküldeni.

Ebben a számlában - eltérõen a megállapodott és kialakult gyakorlattól - az egyes rezsi-tételek szerint kívánták a költségtérítést érvényesíteni, nem közölve (és bemutatva) a teljes számlákat és nem meghatározva, milyen arányt terhelnek ránk. A számla általunk más módon (közvetlenül) fizetett tételeket (portaszolgálat, takarítás) is tartalmazott. Sõt, a velünk történt egyeztetés nélkül (igazában velünk szembeni erõfitogtatás érdekében) alkalmazott biztonsági szolgálat díját is ránk kívánták terhelni.

Közöltük TIT-el: a költségtérítés rendezése elõl elzárkózni nem kívánunk, annak összege ügyvédi letétben rendelkezésre áll, de érvényesíteni kívánjuk (beszámítással) a kárainkat.

Méltányos ajánlatot tettünk: a megelõzõ károk megtérítési igénye nélkül csak a léghûtéses lézer egy havi kölcsönzési díját teljes összegben, de az új berendezés nettó beszerzési árának az éves értékcsökkenését (20 % = 900.000.-Ft) kívántuk évente érvényesíteni, s így öt év alatt (2012. december 31.-ig) törleszthették volna ezt le.

A fentiek szerinti 5.425.800.-Ft összegrõl kiállított számlát kértünk, mely benyújtásra nem került.

E közlést követõen viszont kikapcsolták az áramot és lezárták a közönség-forgalmi bejáratot! Ezzel a módszerrel egy alaptalan számla kifizetését akarják kikényszeríteni!

A LézerSzínház mûködése így nincs biztosítva.

A TIT a Planetárium körül kialakult jogvita bíróság elõtti (jogerõs) lezárulását megelõzve, erõszakkal kívánja ellehetetleníti el a LézerSzínház tevékenységét.