Gömb-mozi
A Multimédia Stúdió Mûvészeti Egyesület pályázata

A jövõ interaktív elõadóterme, 360 fokos, panoráma vetítõrendszeren megelevenedõ fény-zenei programok bemutatásához.

A koncepció

Az audiovizuális média egy körülhatárolt, zárt térben - vetítõvászon-, vagy a képernyõ mögött - jeleníti meg izgõ-mozgó világát. Mindenki járt moziban, mindenki ismeri a televíziót, a keretbe zárt mozgó képek fantasztikus világát.

Kevesek élménye az óriási vászonra vetített IMAX és a kupolák belsejére vetített OMNIMAX mozi. A rendkívül költséges technikát alkalmazó óriás-mozik valóban varázslatos élményben részesítik látogatóikat. A nézõt teljesen körülölelõ látvány, a jelenlét bizarr érzetével ajándékozza meg az elõadások résztvevõit, a tengerek világában, a világûrben, vagy más-, egzotikus helyszínen forgatott filmek segítségével.

Az érdeklõdõk számára ez a világ, kizárólag a föld fizetõképesebb felén - és ott is csak néhány világvárosban - nyílhatott meg szükséges technikai és építészeti megoldások rendkívül magas költségei miatt.

Lehetséges egy kupola belsejére kommersz (kereskedelemben is beszerezhetõ) eszközökkel egybefüggõ, 360 fokos panoráma képet vetíteni?

Ezt a kérdést a budapesti LézerSzínház munkatársai vetették fel a Planetárium 24 méteres kupolája alatt állva. Tették ezt azért, mert a LézerSzínház - immáron több mint két évtizede - a fény és a zene harmóniájából építkezõ fénykoncerteket mutat be, ahol a nézõket körül ölelõ látványt, mozgó lézersugarak rajzolják a Planetárium kupolájára. A mûsorokban körpanoráma képek vetítésére alkalmas multivíziós diavetítõ rendszert is felhasználnak. Az így kivetített állóképek csak - a kupola alsó harmadában körbefutó - háttérként színesítik az elõadásokat.

A videó kivetítés technikájának rohamos fejlõdése tette lehetõvé reális válasz megfogalmazását a fenti kérdésre.

Az ötlet

A nyugati példákban szereplõ - klasszikus mozifilmet használó, egy vetítõgépes - megoldás a rendkívüli magas költségek és a Planetárium közepén álló csillagvetítõ berendezés miatt nem lehetséges. Hasonló okokból, valamint szerény fényteljesítménye miatt az egy videó-projektort felhasználó megoldás sem valósítható meg.

Ekkor merült fel, hogy a kupola félgömbjére több vetítõ szeletekben vetítsen, így a pontosan illeszkedõ "rész" képekbõl alakulhat majd ki, az egész kép. Több projektor együttes fényereje már elegendõ lehet egy összefüggõ óriás kép kivetítéséhez is. Problémát jelentett szabványos videó kép formátuma is, mivel a vízszintesen egymás mellé illesztett képek csupán a korábban említett diavetítõ rendszer magasságáig képesek vetíteni. Ezt az akadályt a vetített kép függõleges elfordításával és a kép közel 20%-os optikai torzításával lehet megoldani. Az így kialakított rendszer hat videó-kivetítõvel és a hozzájuk tartozó hat számítógéppel egy teljes félgömb méretû digitálisan rögzített kép kivetítésére képes.

Ez eddig jó, de mit is vetíthet egy ilyen rendszer?

Ha a valóságos élet valamely részletét szeretnénk bemutatni, akkor a félgömbre vetítendõ képet kétféle módon rögzíthetjük. Vagy a vetítõkkel azonos számú képet rögzítünk (jelen esetben 6 kamerával). Vagy egy kamerával, egyetlen képen kell rögzíteni az összes kivetítendõ képpontot. Ez utóbbi úgy lehetséges, hogy egy gömb-torzítású halszem objektív segítségével felvett képet a kupola félgömbjére visszavetítve ismét torzításmentes képet kapunk. (Gyakorlatilag visszatorzul a kép.) Ezt a vissza-torzítást egy számítógép a 6 különálló vetítõ nézõpontjából is el tudja végezni. Kérdés, hogy az egyetlen kép felbontása elegendõ-e a korrekt képalkotáshoz?

Egy meglepõ számítás

Ha 6 önálló elfordított kamerával rögzítjük a teljes képet, akkor minden kamera 576 képpontot fog rögzíteni a látóhatár mentén. Legalább ugyan ennyi képpontot kellene visszavetíteni a minõségromlás nélküli látvány érdekében. A hat kamera összesen 6x576=3456 képpontot lát. Ha ezeket a képpontokat egy halszem lencse által leképezett kör alakú kép "horizontján" rajzoljuk fel, akkor a kör kerülete 3456 pont. Ha kör kerületébõl kiszámítjuk a kép átmérõjét (az emlékezetes 2R*Pi=kerület képlet fordítottja) akkor pontosan 1100 képpontot kapunk, ami majdnem megegyezik a ma már hazánkban is elérhetõ HD-Videó szabványú kamerák 1400*1080 képpontos felbontásával.

Tehát, egyetlen képben is minõségromlás nélkül rögzíthetõ a késõbb kivetítendõ 6 képrészlet!

I. fokozat: Fény-zene

A rendszeresen számítógépet használók, jól ismerik a különféle média-lejátszó (MediaPlayer) programokba beépített "Képi megjelenés" funkciót, ami mindenféle folyamatosan változó, amorf kép animációját rajzolja a kevéssé elfoglalt számítógép-használó képernyõjére. Ez a kis program a zene és a látványfolyam között teremt egy igen laza kis kapcsolatot. Mégis, abban a percben, amikor e sorokat írom a sokmillió számítógépet használók egy igen jelentõs része, pontosan ezt a látványt fürkészi.

A ma élõ emberek jelentõs többsége a vizuális információk befogadására sokszorosan érzékenyebb. A zene, e döntõ többség számára a XX. században megszületett audio-vizuális kultúra létrejöttével vált igazán befogadhatóvá. A zene és a képi benyomások együttese sokszorosára erõsíti e területek hatását.

A számítógép véletlen szülte látványosságával szemben a multimédia mûvészei az elõre megkomponált hatások sokaságából építik fel mûveiket, melyek a tudatosság szûrõjén átitatott személyes lenyomatai mindazon érzéseknek, melyek e mûvek létrejöttét inspirálják.

A számítógépes képalkotó rendszerek ma már oly mértékben lehetnek rugalmasak, hogy a segítségükkel létrehozott látványfolyam egyenrangú eszköze lehet a lézerfény ecsetjével rajzolt fénykoncerteknek. Sõt minden további nélkül megvalósítható egy a nézõk interaktivitására alapozott fényzenei rendszer, amiben az elõre - matematikai formulákban - rögzített látványsorokat a nézõk reakciói segíthetik egyre bonyolultabb hatások megjelenítésében.

A jõvõ nagyfelbontásban

A filmek rögzítésén és lejátszásán túl a fent vázolt rendszer további szolgáltatások biztosítására is alkalmas:

Mivel, a képrészleteket kivetítõ eszközök felbontása általában lényegesen jobb, mint a mozgókép rögzítésekor használatos érték, így a rendszer arra is lehetõséget biztosít, hogy a kivetítéshez amúgy is szükséges számítógépek grafikai képességét kihasználva, digitálisan tervezett nagyfelbontású képfolyamokat jelenítsen meg.

Valósághû utazást tehetünk egy 3 dimenziós építészeti tervezõ program által megrajzolt virtuális térben. Gyalogos sétát tehetünk a jövõ Budapestjének épületei között. Áthajthatunk a még meg sem épült hidakon, utazhatunk a 4-es, 5-ös, vagy akár a 6-os metrón.

2. fokozat: Ismeretterjesztés felsõfokon

A mûvészeti lehetõségek mellett e rendszer sikeres utóéletének egyik alapvetõ lehetõsége abban rejlik, hogy a jelen dolgozat elején vázolt (az itt ismertetett körülmények között nem használható) lehetõség, az egy objektíves videó vetítõ ugyan azt HD-V felbontású képet használja alapanyagként, mint az általunk elképzelt rendszer. Így közvetlen lehetõség nyílhat arra is, hogy a világ másik felét már elkápráztató - NASA és más tudományos társaságok által készített - filmeket is bemutassunk a Gömb-mozi segítségével.

3. fokozat: Budapest in-side

A létrejött technika lehetõségeit kihasználva megvalósítható az a ma már nagyon is jogos igény, hogy legyen Budapesten egy hely, ahol a fõvárossal, illetve országunkkal néhány rövid nap alatt ismerkedni kényszerülõ turisták, tömény esszenciáját találhatják mindannak, amit mi Budapestiek, (illetve mi Magyarok) megmutatni szeretnénk értékeinkbõl. A gyönyörû épületek látványa, a pesti utcák hangulata könnyen áldozatul esik a borongós idõjárásnak. Aki nem látta belülrõl legszebb közintézményeinket, nem is sejti micsoda fantasztikus építészeti értékek rejtõzködnek a kívülrõl eléggé megkopott város falai mögött. De történelmünk egyszerûnek nem mondható összefüggéseit sem tudjuk vázolni a néhány jellegzetes idegenforgalmi látványosság között ingázó turisták körében.

4. fokozat: Európa in-side

A Gömb-mozi utóéletének egy következõ "nemzetközi" fázisa lehetne az a megoldás, amelyben az általunk biztosított rendszerrel Budapest mutatkozhat más európai városokban, vagy ezek a városok mutatkozhatnak be itt, illetve minden olyan helyen, ahol a leírt rendszer, rendelkezésre áll. Így teremtve lehetõséget arra, hogy a multimédia, illetve a videó mûvészet hazai sikerei az európai városokban is bemutatásra kerüljenek.

Reméljük, hogy pályázatuk segítségével megvalósulhat az elsõ hazai "Gömb-mozi" a jövõ interaktív elõadóterme, 360 fokos, panoráma vetítõrendszeren megelevenedõ fény-zenei programok bemutatásához.
Ehhez kérjük támogatásukat!

Készült Budapesten, 2005. február 24-én.

 

Multimédia Stúdió Mûvészeti Egyesület (2005)