1990. évi LXX. törvény
a társadalmi szervezetek kezelői jogának megszüntetéséről*
Göncz Árpád s. k., | Szabad György s. k. |
a Köztársaság elnöke | az Országgyűlés elnöke |
* A törvényt az Országgyűlés az 1990. szeptember 10-ei ülésnapján fogadta el.
INDOKLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKLÁS
A Javaslat új alapra kívánja helyezni az állami tulajdonú ingatlanok használatának rendjét. A földtörvényben meghatározott kezelői jog a tulajdonossal azonos jogokat biztosít a kezelő részére, ezért az állam tulajdonjogának érvényesítése háttérbe szorul. A piacgazdaság jogrendszerének megfelelő jogintézmények alkalmazása céljából a Javaslat megszünteti a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó kezelői jogát, és a kezelés feladatát a központi államigazgatás ilyen célra létesített szervére ruházza. A Javaslat természetesen nem érinti azokat az ingatlanokat, amelyek kezelői jogáról a társadalmi szervezet a Javaslat hatálybalépése előtt mondott le.
A Javaslat célja az is, hogy lehetőség nyíljon az állam tulajdonában lévő és eddig kezelői joggal terhelt, de nem állami szervek által használt ingatlanok fölmérésére és egységes koncepción alapuló hasznosításának kidolgozására, amelynél alapvető cél, hogy a Javaslatban említett ingatlanok jelentős része állami tulajdonból önkormányzati tulajdonba kerüljön.
RÉSZLETES INDOKLÁS
Az 1. §-hoz
A társadalmi szervezet elnevezést a Javaslat gyűjtőfogalomként használja, azon az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 2. §-a szerinti társadalmi szervezeteket, illetőleg a 23. §-ban említett, a külön jogszabályok alapján létesített, illetőleg működő társadalmi szervezeteket kell érteni.
A Javaslat a társadalmi szervezeteknek az állami tulajdonú ingatlanokra vonatkozó, s a földtörvényben biztosított kezelői jogát kártalanítás nélkül megszünteti azzal, hogy a kezelői jog a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézményét illeti meg.
A nem állami szerv részére biztosított kezelői jog helyett a Javaslat ideiglenes jelleggel használati jogot biztosít
a társadalmi szervezetek részére a korábban kezelésükben álló ingatlanok tekintetében. E jogosultság tartalmát a Ptk. 165. §-a, illetve 157-164. §-ai határozzák meg. A Javaslat külön - később meghozandó - törvényre bízza a használati jog határidejének megállapítását, illetőleg az új szerződéses jogviszonyok kialakításával megbízott szerv kijelölését.
A Javaslat a polgári jog szabályainak megfelelően megtiltja az így biztosított használati jog más részére történő átengedését.
A Javaslat biztosítja, hogy a kezelői jog megszűnése nem érintheti harmadik személyeknek az ingatlanra vonatkozó, már fennálló jogait.
A korábbi kezelő által a hatálybalépést megelőzően megkötött, az 1. §-ban meghatározott ingatlanra vonatkozó szerződésből származó bevételek - a Ptk. 165. §-ónak (1) bekezdésében foglalt szabályból következően - nem a használót, hanem a tulajdonost illetik. E tekintetben a Javaslat olyan külön rendelkezést tartalmaz, amely szerint e bevételek a Társadalombiztosítási Alapot illetik meg.
A társadalmi szervezetek kezelésében lévő ingatlanok felmérése céljából a használati jogot szerzők részére bejelentési kötelezettséget állapít meg.
A földjogi szabályok szükséges módosításán túlmenően a Javaslat kötelezi a Kormányt az ingatlanok hasznosításának módjára vonatkozó törvényjavaslat előterjesztésére.
A 6. § (2) bekezdésében foglalt tilalom célja az, hogy az érintett ingatlanok végeleges hasznosítására csak az egységes koncepció kidolgozása, az Országgyűlés döntése után kerülhessen sor.